A korrózióállóság rozsdamentes acéllemezek szorosan kapcsolódik a felületükön kialakult "passzivációs film" -hez. A passziváció egy sűrű oxidfilm kialakulására utal, a rozsdamentes acél felületén természetesen vagy kémiai kezelésen keresztül. Ez az oxidfilm elsősorban króm -oxidból (CR₂O₃) áll, amely hatékonyan megakadályozhatja a nedvesség, az oxigén és más korrozív anyagok reagálását a rozsdamentes acél felületével. Ezért a passzivációs film létfontosságú szerepet játszik a rozsdamentes acél korrózióállóságának javításában.
A passzivációs film nagyon vékony és kemény védőréteg, általában csak néhány nanométer vastag. A filmet elsősorban a króm és az oxigén kombinációja képezi, amely lefedi a rozsdamentes acél felületét, és megvédi azt a környezetben lévő korrozív anyagokkal való reagálásról (például víz, oxigén a levegőben, klorid -ionok stb.). A leggyakoribb környezeti körülmények között ez a passzivációs film önjavító, és még ha a felület megsérül, akkor gyorsan felépülhet, és továbbra is védő szerepet játszik.
A passziváció szerepe a következő szempontokból érthető:
A passzivációs film hatékonyan megakadályozhatja az oxidációs és korróziós reakciók előfordulását, így a rozsdamentes acél jó korrózióállósággal rendelkezik különféle környezetekben (például savas, lúgos, tengeri éghajlat stb.). Még a magas klorid -iontartalommal rendelkező környezetben is a passzivációs réteg továbbra is akadályként szolgálhat a gyorsított korrózió megelőzésére.
Ha a passzivációs film felülete megsérül, akkor a kitett króm oxigénnel reagál a passzivációs film regenerálására. Ez az öngyógyító tulajdonság lehetővé teszi a rozsdamentes acél számára, hogy hosszú ideig fenntartsa a jó korrózióállóságot, különösen a durva munkakörnyezetben.
A rozsdamentes acél passzivációs filmje kémiai kezeléssel (például pácolás és passzivációs kezelés) javítható, ezáltal tovább javítva a korrózióállóságát. A passzivációs kezelés általában a következő lépéseket foglalja magában:
A pácolás egy olyan folyamat, amely eltávolítja az oxidréteget, a vasdarabokat és a rozsdamentes acél felületén lévő szennyeződéseket savas oldaton keresztül (például salétromsav vagy hidrofluorinsav). Ezeknek a szennyeződéseknek a eltávolítása után egységesebb és sűrűbb passzivációs film képződik a rozsdamentes acél felületén.
A pácolás után a rozsdamentes acél felületét általában passzivációs oldattal (például salétromsavat tartalmazó oldat) kezelik, hogy elősegítsék a stabilabb és tartósabb passzivációs film kialakítását, és javítsák a rozsdamentes acél korrózióállóságát.
Különböző típusú rozsdamentes acél (például 304, 316, 430 stb.) Szintén eltérő korrózióállóságot mutat a passziváció után. Az ausztenitikus rozsdamentes acélok, például a 304 és a 316, mivel nagyobb a króm és a nikkel aránya, erősebb passzív filmet képezhetnek, és jobb korrózióállósággal rendelkeznek. A 430 rozsdamentes acél (ferrit típusú) azonban viszonylag rossz korrózióállósággal rendelkezik alacsony krómtartalma miatt.
A passzivációs film hatékonysága különösen fontos a kloridot tartalmazó környezetben. A klorid -ionok (például a tengervízben lévő klór) elpusztíthatják a rozsdamentes acél felületén lévő passzivációs fóliát, és helyi korróziót és ütést okoznak. Ezért az erősen korrózióálló ötvözött anyagok, például a 316 rozsdamentes acél, mivel olyan elemeket tartalmaznak, mint a molibdén (MO), jobban ellenállhatnak a klorid-ionok eróziójának.
A passzivált rozsdamentes acél hosszú távú használat során fenntarthatja az erős korrózióállóságot. Ha azonban a rozsdamentes acél felületén lévő passzivációs film fizikailag sérült vagy kémiailag megtámad, akkor a passzivációs film elveszítheti védőhatását, így a rozsdamentes acél hajlamosabbá válik a korrózióra.
A passziválás kulcsfontosságú lépés a rozsdamentes acél lemezek korrózióállóságának javításában. Megfelelő passzivációs kezeléssel a rozsdamentes acél fenntarthatja a hosszú távú korrózióállóságot különböző durva környezetekben. A passzivációs film jelenléte lehetővé teszi, hogy a rozsdamentes acél felülete önjavító képességgel rendelkezik, és hatékonyan képes izolálni a korrozív anyagokat. Ezért elengedhetetlen a rozsdamentes acél hosszú távú élettartama szempontjából.
A passzivációs film azonban nem csodaszer, különösen szélsőséges környezetben (például magas klorid -ionok koncentrációja, erős savak vagy magas hőmérsékletek), a helyi korrózió továbbra is előfordulhat. Ezért a megfelelő anyag- és felszíni kezelési folyamat, valamint az ésszerű karbantartás és gondozás kiválasztása biztosíthatja a rozsdamentes acél lemezek legjobb teljesítményét.